Hatásmechanizmus

A zeppelés legvalószínűbb hatásmechanizmusa a következő: minden sejtmembránban speciális fehérjék, ún. membránproteinek vannak, amelyek úgy működnek, mint a külvilágra irányított antennák, és szabályozzák, hogy a sejt milyen anyagokat vegyen fel, ill. milyeneket bocsásson ki magából. A kutatók évek óta tudják, hogy a sejtek energetikai viselkedése meghatározott frekvenciájú rezgésekkel tartósan befolyásolható. Sejtjeink lehetnek energetikailag normális vagy abnormális állapotban. Az abnormálisan működő sejtek (pl. a ráksejtek) a szervezettől akár 60-szor annyi energiát vonnak el, mint az egészséges sejtek, ráadásul ők maguk nem járulnak hozzá a test átlagos energiaszintjének növeléséhez. Ez az oka annak, miként képes egy néhány köbcentiméter méretű hasnyálmirigy-daganat egy felnőtt embernek annyi kellemetlenséget okozni. Tulajdonképpen a jelentős energiaveszteség vezet halálhoz.

A tumorsejt erősen depolarizált, ami azt jelenti, hogy a sejtplazmában nem található meg az egészséges sejtekre jellemző negatív elektromos töltés. A frekvenciaterápiának ez a támadáspontja: segít a depolarizáltság helyreállításában. Ezenkívül ha célzott frekvenciákkal megcélzunk bizonyos kórokozókat, az alkalmazott rezgéshullámok úgy módosítják a kórokozó sejtjeinek elektrokémiai egyensúlyát, aminek következtében a parazita elpusztul. A zeppelő áram hatására a membránproteinek működése bizonyos mértékben módosul.

Míg a zeppelő sokféle rezgést bocsát ki, többféle kórokozót lehet vele befolyásolni, bár nem olyan hatékonyan, mint a frekvenciaterápiával, amelynél a rezgéshullámokat minden esetben precízen a kórokozóhoz kell igazítani. Valószínűleg a következő történik:

A kezelések hatására módosul a membránproteinek működése, aminek következtében több nátrium kerül a parazita sejtjeit körülvevő sejtplazmába. Ennek hatására a sejt valószínűleg megduzzad, végül szó szerint szétpukkad, ami tömeges méreteket öltve a kórokozó pusztulásához vezet. Ezt a folyamatot Raymond Rife figyelte meg, és videofelvételekkel dokumentálta is. A megváltozott elektrokémiai egyensúly azonban annyira legyengítheti a kórokozót, hogy az immunrendszer is képes elpusztítani őket.

A zeppelő hatása nem specifikus, ezért, bár érezhető a javulás és a gyulladás mértéke is jelentősen csökken, a csírákat mégsem lehet teljesen elpusztítani. A hatás a véráramban a legerősebb, ezért akut, súlyos vagy kötőszövettel burkolt gyulladások, gócok megszüntetésére nem alkalmas, nem jelent alternatívát az antibiotikumokkal szemben. Közkedveltségét annak köszönheti, hogy a kezelés után szinte azonnal érezhető a megkönnyebbülés, és otthon is végezhető a kezelés.

Az emberi szervezetben előforduló paraziták: mikroorganizmusok, protozoonok, flagelláták, rhizopódák, sporociták, infúzoriumok, prionok (fertőző fehérjék), viroidok (nukleinsavak), vírusok, baktériumok (aerob és anaerob), klamídia, rickettsia, mykoplasmák, férgek, giliszták (orsóférgek, cérnagiliszták, laposférgek, galandférgek stb.), mételyek (bélmétely, birkamájmétely, hasnyálmirigymétely, nagy májmétely), gombák.

Ne feledd!

Valójában az anyagcsere-folyamatok teljes egészében a belső környezetünk enyhén lúgos egyensúlyán állnak vagy buknak. Ha krónikusan és túlzottan savas a belső pH, akkor ez “megeszi” a testszöveteinket, mint ahogyan a sav a márványt marja ki – lassan tönkretéve közel 97 ezer kilométernyi érrendszerünket.

Ha nem figyelünk oda, ez az összes sejtszintű folyamatot akadályozza: a szívveréstől kezdve az agyi ingerületek továbbításáig.

Röviden, a túlzott elsavasodás magát az életet bénítja meg, betegségeket, megbetegedéseket és rossz egészségi állapotokat, például elhízást idézve elő.

Az igazság az, hogy minél közelebb van egy élelem állapota ahhoz, mint amikor a nap energiája feldolgozásra került benne, annál több energiát tartalmaz.

A friss gabonacsírák természetes energiaszintje nagyon magas.

Amikor viszont ugyanezt a növényt hagyják beérni, majd kiszárítják, összetörik, feldolgozzák és kifehérítik, hogy liszt legyen belőle, elveszíti tápértékének legnagyobb részét.

És gondoljatok bele: mi az, amit mai társadalmunkban többet eszünk? Friss vagy feldolgozott élelmiszert?