A későbbi, hosszabb távon is egészségkárosító, élet-rövidítő, ivartalanító stb. hatások a következők

1./ A mellékvese abnormálisan megnagyobbodik. (140)
2./ A szervezetben elégtelen a szőlőcukor-képződés, mely miatt elégtelen zsír- és cukorfelhasználás alakul ki. (167)
3./ A különböző stresszhatások kivédésére a szervezet képtelenné válik. (167)
4./ Csökken a nátrium kiválasztása, a káliumé fokozódik (167) elsősorban a vesesejteknél, de a verejtéksejteknél és az emésztőrendszer mirigysejtjeinél is (167-168). Ha ez hosszabb ideig tart, törvényszerűen az alábbi betegségek kialakulásához vezet:
5./ Idővel nátrium-hiány jön létre. (168)
6./ A nátriumhiány a szövetekben ozmózis-zavarhoz vezet, többlet-víz vándorol a sejtekbe. (168)
7./ Csökken a keringő vérmennyiség, a vér besűrűsödik, csökken a viszkozitása. (168)
8./ Romlik a keringés. (168)
9./ A vese vérellátásának a zavara miatt csökken a szűrési (méregtelenítési) teljesítménye. (168)
10./ Idővel elégtelenné válik a veseműködés. (168)
11./ A bőr és a nyálkahártyák kóros elváltozásai. (168)
12./ Mellékvesekéreg-károsodás. (168)
13./ Mellékvese daganatok, sejtburjánzások, esetenként rosszindulatúak is. (169)
14./ Halálos Addison-kór tünetei alakulnak ki. (168).

Hiányos nátrium-pótlásnál és/vagy kálium-túladagolásánál kialakulnak fő tünetként:

15./ Magas vérnyomás. (169)
16./ Szívelváltozások. (169)
17./ Veseelváltozások. (169)
18./ Izomgyengeség. (169)
19./ Fokozott nátrium visszatartás és fokozott káliumürítés. (169)
20./ A vér besűrűsödése miatti veseműködés romlás fokozza a renintermelést,  renintermelő vesedaganatok jönnek létre. (169)

A nátriumhiányos és/vagy káliumdús táplálkozás nemi szervek fejlődési torzulásait is okozza („pszeudohermafroditizmus?):

21./ Leánymagzatok nemi szerveinek a fejlődési zavarait, pl. szeméremajkak összenövését, klitorisz-megnagyobbodást. (169-170)
22./ Lánygyermeknél klitorisz-megnagyobbodást, idő előtti menstruációt. (170)
23./ Felnőtt nőknél: klitorisz-megnagyobbodás, test- és arcszőrösödés, kopaszodás, érdes hang, a menstruáció elmaradása, terméketlenség, az emlők sorvadása. (170)
24./ Fiatal fiúknál korábbi pénisz-megnagyobbodást, korábbi erőteljes izomzat kifejlődést, a testnövekedés gyorsulását, a hónalj- és a szeméremszőrzet idő előtti megjelenését, korai szakáll- növekedést, hangmélyülést, hajritkulást okoz. (170)
25./ Pszeudohermafroditizmus tünetként fiúgyermekeknél és férfiaknál emlő-megnagyobbodást okoz. (170)
26./ Rosszindulatú daganatok (pl. emlőrák, prosztatarák) növekedését serkenti. (170)

Közismert, hogy egyesek ezeket a betegségeket mindenféle más okra vezetik vissza, miközben ezt a két legfőbb okot részint elhallgatják, részint ellenkező hatásúnak tüntetik fel. Az élettani optimum szerinti (fiziológiás mértékű) sópótlást, a vér elektrolit nátrium : kálium : víz arányának megfelelő étkezést „elavultnak? hazudják, pedig a fiziológiás sópótlás helyességét nem csak a tengervíz, a magzatvíz és a vér és a fiziológiás infúziós Ringer oldat azonos nátrium és kálium aránya igazolja, de az is, hogy kálium túlfogyasztás esetén torzul az EKG = romlik a szívműködés! (A könyvről általam készített fotókat, s a többi, fent említett mérési és tankönyvi dokumentumot is le lehet hívni, ki lehet nyomtatni az internetről, amihez a Google keresőbe a „mellekvesekerges” szót kell beírni.)

A GYÁRTÓK, BOLTOK, S AZ ŐKET ELLENŐRZŐ HAZAI HATÓSÁGOK HIVATALOS ÍRÁSBELI KÉRELEMRE SEM VOLTAK HAJLANDÓK MEGADNI A KÁLISÓVAL KEVERT SZABVÁNYSÉRTŐÉTKEZÉSI SÓK ÉS AZOKKAL GYÁRTOTT ÉLELMISZEREK KONYHASÓ- ÉS KÁLIUM-TARTALMÁT! MAGYARORSZÁGON CSAK A RABBIK ÁLTAL SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT KÓSER SÓ, S A GYÓGYSZERTÁRI KONYHASÓ (NÁTRIUM-KLORID) ESETÉBEN KÖTELEZŐ BETARTANI AZ MSZ-01-10007-82. MAGYAR SZABVÁNYT, MELY VALAMENNYI ÉTKEZÉSI SÓBAN TILTJA A KÁLISÓ LEGKISEBB MENNYISÉGÉT IS.

Verőce, 2008. június 30. Tejfalussy András (Forrás: http://www.freeweb.hu/aquanet/szoveg/NepirtoNahianyKtobbletTunetei090702.htm)

A gyors- és a lassú kálium túladagolás mérgező hatásait, valamint a lassú kálium túladagolás mellett az azt erősítő konyhasó-megvonás hatásait sok tudományos mérés, kísérlet előzte meg. Ezeket egy Nobel-díjas kutatócsoport és több mint 60 akadémiai publikáció bizonyítja. A Magyar Tudományos Akadémia egyik korábbi elnöke, dr. Szentágothai János orvos neve is megtalálható a publikáció felsorolásában. Az általuk elvégzett mérésekkel és kísérletekkel bizonyított, előre jelzett betegségek azóta megsokasodtak hazánkban. A kiadvány címe: „Technika a biológiában 8, A biológia aktuális problémái”. A mérések eredményeit „A mellékvesekéreg biológiája” cím alatt ismertették. (Medicina Orvosi Könyvkiadó – Budapest, 1976.) Majd miután 1976-ra remekül kikísérletezték tudományosan hogy a konyhasóhiányossá és káliumtúladagolóvá tett ételekkel és italokkal rövid életűvé és szexuális nyomorékká mérgezhetők az emberek, a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége megszervezte az 1980-as évek első felében azt, hogy a lakosságnak már a kisgyermekeit rászoktassák az antifiziológiás nátrium- és káliumpótlásra, hogy később se vegyék észre az ételeik és italaik konyhasóhiányát.

honlapját (http://www.freeweb.hu/) ajánlom meglátogatni mindenkinek, annál is inkább, mert az ide kiragadott részletek csak egy-egy piciny szelet abból a temérdek mennyiségű anyagból, amellyel Tejfalussy Úr rendelkezik, akár a só, vagy pedig a víz kérdéskörét illetően is.

A fiziológiás nátrium- és káliumnormák (és a káliummérgezés hatásainak a csökkentési módszerei is), legpontosabban a dr. Varga Péter által készített, kéziratként 1978-ban megjelentetett, JEGYZET AZ INTENZIV BETEGELLÁTÓ SZAKASSZISZTENSEK SZÁMÁRA I. kötetben van leírva:

A víz- és sóforgalom szabályozása, a nátrium-kálium pumpa: A víz- és sóforgalom kölcsönhatásainak szövevényes rendjében sohasem beszélhetünk külön só és külön vízforgalomról, a víz- és sóháztartás szétválasztott zavaráról. A só és víz „sorsközössége” nem oldható fel. A szervezet folyadéktereinek térfogatváltozása egyben elektrolitváltozást is jelent. …

… A nátrium sejten kívüli túlsúlya annak a következménye, hogy azt a sejtekből aktiv sejttevékenység űzi ki. A folyamatot nátrium-, helyesebben nátrium-kálium pumpának nevezzük. Ha a sejt – a nátrium-kálium pumpa – károsodik, az elektrolitegyensúly megbomlik. (42. oldal.)

Nátrium: A sejten kívüli tér legfontosabb kationja, itt van a szervezet össz-nátriumtartalmának 98%-a. A sejteken belül található az össz-nátriumtartalom 2%-a. A csontokban kötött formában található nátrium a sóháztartásban élettani körülmények között nem vesz részt. A nátriumnak vezető szerepe van a sejten kívüli folyadék tónusának és ozmotikus nyomásának fenntartásában, a terek közötti folyadékcserében, és nem elhanyagolható a jelentősége a sav-bázis háztartásban sem. A felnőtt szervezet átlagosan kb. 1 gramm/testsúly-kg kicserélhető nátriumot tartalmaz. (46. oldal.)

Felnőttnél 3-15 gramm a fiziológiás (élettani szempontból optimális) napi nátrium pótlás, ami 6,75-33,75 gramm konyhasóval biztosítható (50. oldal).

Konyhasóvesztés (nátriumvesztés) és tünetei: Hypotoniás dehidráció (nátrium-hiányos exiccosis). A „sóhiány” megnevezéssel a szervezet össz-nátriumtartalmának csökkenését jelölik, a hyponatraemia terminológiája a szérum-nátriumszint csökkenésének kifejezésére szolgál. A nátrium-hiányos exsiccosisban (= a szervezet kiszáradása, heveny folyadékveszteség) csökken a nátriumbevitel, illetőleg fokozott a – vízzel szemben aránytalan – renális, extrarenális veszteség. A víz- és sóanyagcsere összefonódottságából fakad, hogy a nátriumveszteség nem vezet azonnal hyponatraemia (a vér sóhiányos állapota) kialakulásához, mert azt vele arányos vízveszteség követi. 1 liter vízveszteség átlagosan 144 mval (= 8,4 g NaCl) elvesztésével jár. A 8,4 gramm NaCl-ban 3,88 gramm a nátrium. A klinikai képet a konyhasóhiány mértéke határozza meg: Az enyhe sóhiány (kb. 20 gramm veszteség) tünetei: gyengeség, fejfájás, pszichés tompultság. Kifejezett sóhiányban (35 gramm veszteség) fokozódó gyengeségérzet, collapsus-hajlam (ájulási hajlam), az inreflexek renyhesége áll előtérben. Az interstitium (szövetközötti tér) folyadékvesztesége a turgor-csökkenésben nyilvánul meg. (Turgor: a szövet ellenállóképessége, amikor az erek teltsége normális.) Súlyos (40 gramm feletti) sóhiányban a nátrium veszteség hipovolaemiát és az izomzatban fokozott görcskészséget okoz. A testhőmérséklet alacsony. A szomjúságérzet általában hiányzik. A tenziócsökkenés (= nyomáscsökkenés), a veseállapot romlása oligo-anuriához (= csökkent vizeletkiválasztáshoz), akut veseelégtelenséghez (akut tubuláris insuffiencia) vezet.

A kibontakozott kórkép az addison-crisis (= addison kórban a mellékvesekéreg működésének gyors lefolyású megszűnése miatt bekövetkező súlyos állapot) állapotához hasonló. Laboratóriumi leletek: A vizelet mennyisége lehet normális, fajsúlya azonban alacsony. Albuminuria (= fehérjevizelés) észlelhető, a vizelet üledékében vörösvérsejtek, cylinderek (= hengeralakzatok) mutathatók ki. (44. oldal)

A nátrium és klór szintje, a szérum (= a vérplazmával azonos összetételű, az alvadt vérből kisajtolódó, fibrinogén-mentes folyadék ozmolaritása a folyamat súlyosbodásával csökken. (fibrinogén = a vérplazmában lévő, nagy molekulasúlyú, labilis, speciális fehérje.) A vér sejtes elemei számszerűen csökkennek. A vörösvérsejtek átlagos térfogata nő, a hemoglobin koncentrációja csökken. Csökken a plazma vérfehérje-szintje is.

Izotóniás dehidráció (víz- és sóveszteség). Mind a víz-, mind a sóveszteség okozta kórformák összetett hiányállapotok. Jelölésükben az az irányadó, hogy melyik folyamat elsődleges. (Isotonia = egyező ozmotikus nyomású állapot.) (44. oldal)

Az izotóniás dehidráció a víz és só együttes, egyenlő mérvű veszteségével jellemzett kórállapot. A szérum ozmolaritás (ozmolaritás = membránon átszűrődési képesség) változatlan marad. Mivel a víz- és sóveszteség kizárólag a sejten kívüli térből származik és ebben a sejten belüli tér nem vesz részt, a folyamat rövid időn belül keringésromláshoz vezet, ami végső fokon shock-állapotba torkollik. Etiológiájában pancreatis, peritonitis, ileus, vérzés, trauma, égésbetegség nagyfokú plazmavesztése szerepel, gyomor-bél atonia a velejárója. A paralytikus béltraktusban több liternyi, a keringés számára elveszettnek tekinthető folyadék panghat. A klinikai képet a keringésromlás tünetei, a vérnyomás – percvolumen -, a glomeruláris szürlet csökkenése, tachycardia, collapsus-hajlam, lényegében a schock képe jellemzik. Laboratóriumi adatok: A vizelet mennyisége csökken, a kezdeti nagy fajsúlyt a veseelégtelenség bekövetkezésével isosthenuria, hyposthenuria váltja fel, a szérum MN, ill. karbamidnitrogén szintje emelkedik. A hemokoncentráció miatt a vér sejtes elemeinek száma nő, kivéve, ha a kórállapot kiváltója vérzés. A vizeletben a nátrium és klór ürítése csökken vagy megszűnik, illetve a sav-bázis statustól függően változik. A szérum-kálium értéke a schock kezdeti szakaszában a sejt destructió miatt magas, szintjét később a vese kiválasztó képessége módosítja. (45. oldal)

(Etiológia = okok kutatása, az okok kutatásával foglalkozó tudomány, pancreatis = hasnyálmirigy-gyulladás, peritonitis = hashártyagyulladás, ileus = bélelzáródás, trauma = sérülés, lelki megrázkódtatás, atonia = pegyhüdtség,  shock = hirtelen bekövetkező keringési elégtelenség, az idegrendszernek az egész szervezetre kiható reakciója, paralytikus = bénulásos, percvolumen = percenkénti mennyiség, glomeruláris = vese-gomolyagok általi, tachicardia = szapora szívverés, isosthenuria = a vese hgító- és koncentrálóképességének megszünése, hyposthenuria = a vese koncentrálólépességének csökkenése, hemokoncentráció = hemoglobinkoncentráció, statusz = állapot, sejtdestruktio = sejtszétbomlás.)

Hypotoniás hyperhidráció (higításos hyponatraemia, vízmérgezés). A kórforma előterében a víztúlsúly áll. A sejten kívüli tér víztartalmának növekedése nátriumtartalmának relatív csökkenéséhez vezet, amely ebben az esetben nem valódi nátriumszegénység. Az ozmotikus koncentráció csökkenése folytán a hypotoniás plazmából víz vándorol a sejtekbe: a víztúlsúly megoszlik a két folyadéktér között, a sejtek megduzzadnak, károsodnak. …(45. oldal)

Kálium: A kálium a sejten belüli folyadék legjelentősebb kationja. A vérszérum megfelelő káliumszintje 0,16-0,18 gramm/liter. A szervezet össz-káliumtartalma 2,04 gramm/testsúly kg. Ennek 98%-a a sejtekben, 2%-a a sejten kívül helyezkedik el. Az össz-káliumtartalom 10%-a fehérjéhez, glikogénhez, illetve foszfáthoz kötött, 90%-a disszociált, ozmotikusan aktiv és kicserélhető. … Felszívódása a vékonybél felső szakaszán, kiválasztása legnagyobbrészt a vesékben történik. Kismértékben – mintegy 10%-ban – a széklettel ürül ki. A kálium a glomeurulusokban filtrálódik, a proximális tubusokban visszaszívódik és végül a disztális tubusokban nátrium-kálium ioncsere után választódik ki. (46. oldal).

(dissociatio = vegyi bomlás, szétesés, elkülönülés, filtráció = szűrés, proximális = közelebbi, disztális = távolabb eső.)

A káliumháztartás megbomlása elsősorban a felvétel, a sejtekbe való beépülés és a vesék útján való kiürítés egyensúlyának zavara következtében és csak másodsorban a kóros eloszlás miatt alakul ki. A sejten kívüli térben a normális káliumtartalom szűk határok között mozog és ezért már kismérvű csökkenése, ill. fokozódása a szervezet károsodásához vezethet. A sejten kívüli térnek már kisfokú káliumveszteségét is a sejtek káliumtartalmának csökkenése kíséri. (47. oldal.)

A veseműködésnek a túlzott konyhasóhiány és/vagy kálium túladagolás miatti romlását a renin termelődés abnormálisra fokozódása mutatja. (Renin = a vérellátásában károsodott vese kéregállományában keletkező proteolytikus enzim, amely a vérplazma angiotensinogénjére hatva, abból egy vasoconstrictio polypeptid anyagot hasít le.)

A sejten belüli kálium a sejteken belüli elektroneutralitásért (= elektronegyensúlyért) és ozmotikus koncentrációért, az enzimatikus (= biokatalizátorként működő szerves vegyületek által kifejtett) tevékenységéért felelős. A vérszérum normális káliumtartalma az ép sejttevékenység előfeltétele. Károsodása a nátrium-kálium pumpa működésében zavart okoz, aminek következtében kálium kerül a sejten kívüli térbe és helyét a sejtekben nátrium és hidrogén ionok foglalják el. A kiáramló kálium a sejten kívüli térben alkalózist, a sejtbe belépő hidrogénion itt acidózist hoz létre. A sejtben a kálium megkevesbedése csökkenti a sejten belüli ozmotikus nyomást, ami folyadékáramlást indít meg a sejten kívüli tér felé, a sejtek exicalódnak és károsodnak. (47. oldal.)

A felnőttek veséi egy nap alatt kb. max. 3,6 gramm káliumot tudnak eltávolítani anélkül, hogy túlságosan túlterhelődnének. (48. oldal).

A kálium mérgező hatása a vérbe bejutási sebességétől függ, nem a „napi dózisától”. Gyorsabban bejutva sokkal kevesebb is súlyos mérgezést okozhat: Ha a vérbe bármely okból, bárhonnan egy órán belül több mint 0,8-1,6 gramm kálium jut be, vagy ha 24 óra során több kálium jut be mint 11 gramm, az veszedelmes mérgezést okozhat, melynek tünetei: az ideg-izomtevékenység gátlása, az általános izomgyengeség, a szív kitágulása és ritmuszavara, valamint az érzészavarok a jellemzőek. Az EKG-n jellegzetes torzulások mutatkoznak. Ha a vérben bármilyen okból több lesz a kálium mint 0,28-0,4 gramm/liter, az kamra fibrillációt, sőt halált, diasztolés szívmegállást is okozhat (= kitágulás után többé nem húzódik össze a szív). (47. oldal.)

Hogyan tud védekezni a szervezet a káliumtöbblet ellen?

A következők segítik a szervezet védekezését a (vérbe bárhonnan bejutott) mérgező káliumtöbblet ellen:

1. A vesének segítenek: higítással segít a káliummentes folyadék, pl. desztillált víz vérbejutása (47. oldal), a több konyhasó vérbejutása (46., 47., 51. oldal), a savi jellegű anyagok, mivel a savi ionok egy része káliumhoz kötötten ürül ki (47. oldal).
2. A cukor bejutás csökkenti a vérben lévő káliummennyiséget, mivel elősegíti a káliumnak a vérből a sejtekbe vándorlását. (47., 50. oldal).

A sav-bázis egyensúlyzavarok kezelése: Nem minden egyensúlyzavart kell alkalizáló (lúgosító) vagy acidizáló (savasító) oldatokkal kezelni. … Minden esetben elsősorban az alapártalom gyógyítására kell törekednünk, amelynek felszámolása esetén rendszerint minden egyéb beavatkozás nélkül is helyreáll a sav-bázis egyensúly. A testnedvek homeosztázisa ugyanis az életfontos működések következménye. (Homeostasis = az élő szervezeteknek a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó képessége, amellyel önmaguk viszonylagos

biológiai állandóságát biztosítják.) Az alapbetegségtől elvonatkoztatott, mindenáron való „leletkozmetika” összetéveszti az okot a következménnyel, ezért öncélú és értelmetlen. Ezzel szemben a korrekció teljes mellőzése sem fogadható el, mert a homeosztázis nem csak következménye, hanem előfeltétele is a normális életfontos működésnek. (61. oldal.)

Ajánlom, hogy mindenki szerezze be és tanulmányozza, s ezután vegye alapul ezt a kiváló tankönyvet, amelyet a témabeli kutatómunkám során nekem tanácsadóként segítő dr. Szabó Árpád úr, az Országos Igazságügyi Orvosszakértői Intézet néhai főigazgatója az általa ismert eddigi legjobbként ajánlott. Ez nem csak az élettanilag optimális nátrium- kálium- és vízpótlási határértékeket (fiziológiás normákat), ismerteti pontos mérések alapján, de az azoktól való (afiziológiás) eltérés miatti betegségeket is, s az ilyen betegségek kiküszöbölési módját is! (Tejfalussy András)

EGÉSZSÉG = MEGFELELŐ SEJTKÖRNYEZET

ELSŐSORBAN, folyamatosan szükséges:

1. HŐMÉRSÉKLET megfelelősége
2. OXIGÉNNEL ELLÁTÁS megfelelősége
3. KELLŐ MENNYISÉGÜ TISZTA VÍZ pótlása
4. KONYHASÓ-hiány megakadályozása
5. KÁLIUM-túladagolás megakadályozása
6. JÓ KAPCSOLAT A SEJTEK KÖZÖTT

MÁSODSORBAN, periódikusan szükséges:

1. A sejtek által energia-forrásként és szerkezetükhöz felhasznált anyagok pótlása.
2. A sejtek anyagcsere hulladékainak eltakarítása.
3. Gyógyító környezeti hatások, pl. napfény.
4. Természetes vitaminok és gyógyhatású anyagok.

HARMADSORBAN, időnként szükséges:

A sejtekre ártalmas élőlények, mérgek, sugárzások távoltartása, illetve hatásuk megfelelő korlátozása.

NEGYEDSORBAN, ritkán szükséges:

Mesterséges vitaminok, gyógyszerek, terápiák, stb.

MENNYI KONYHASÓT EGYÉK EGY EGÉSZSÉGES FELNŐTT

1./ Mennyi konyhasó „túl sok”?

Az izzadástól stb. is függ. Izzadás nélkül naponta a kb. 25 grammnál, erős izzadásnál pedig a kb. 40 grammnál több konyhasó evése a „túl sok”.

2./ Melyek a mérgezési tünetek a túl sok konyhasó evésénél ?

Normális étkezésnél nincs mérgezési tünet, mert a veszélyesen sok konyhasót tartalmazó étel vagy ital „ehetetlenül sós ízű”.

3./ Mennyi konyhasó „túl kevés”?

Normálisan étkező nem izzadó embernél a napi 9-18 grammnál rendszeresen kevesebb konyhasó pótlása idővel egészségügyi problémákat okozhat. Erősen izzadó embernél, ha konyhasóhiányos („nátriumszegény”) italokkal fedezi a vízszükségletét, a napi 20-25 grammnál kevesebb konyhasó is lehet „túl kevés”.

4./ Észrevehető-e az ismétlődő kisebb fokú konyhasóhiány?

Nem, mert a szervezet hormonálisan korlátozni tudja a konyhasóvesztését, s a keringő vér besűrítésével is kompenzálni tudja a sóhiányt. Ezen kívül a vérben a konyhasóval szemben túlsúlyba került kálium „kábítószerként” hat az agyra, s emiatt a konyhasóhiányban szenvedő személy eleinte „jobban érzi magát”.

5./ Melyek a folyamatosan ismétlődő konyhasóhiány hatásai?

Ezt 1976-ban abban összegezték Dr. Szentágothai János kutatóorvos, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, és további 62 kutató mérési adatai és publikációi alapján, hogy a konyhasóhiányos (vagy a kálium túladagoló) étkezés miatt a szervezet védtelenné válik a különböző stressz hatásokkal szemben; mellékvese daganatok jönnek létre; a vér besűrűsödése keringési- és szívelégtelenséget okoz; bőrbetegségek, vesepusztulás, magas vérnyomás jelenik meg. Végül a tönkrement, nátrium-visszatartó és kálium veszítő vese miatt Addison-kóros tünetek keletkeznek. Mindez halált, pusztulást okoz.

6./ Mekkora egy magyar lakos átlagos konyhasó-fogyasztása?

Ez korábban teljesen normális, vagyis napi 15-25 gramm közötti volt. Újabban azonban lényegesen csökkent a konyhasó használatról lebeszélő propaganda hatására, meg a konyhasó helyett etetett nagy (20-98%) kálisó tartalmú „ételízesítők”, pl. Bad Ischler, Sara Lee MSz, Vivega, Sale Marino, Redi-Só stb. sóknak az MSz-01-10007. szabványt sértő (!) forgalomba hozatala miatt.

7./ Kálisómentes, tiszta konyhasóból mennyi fogyasztható?

Izzadástól függően, a pótolt vízzel arányosan (99:0,9 aránnyal) naponta átlagosan 9-25 gramm. (A konyhasó helyett kálisót fogyasztani életveszélyes! Erősen kiizzadt sportolónál okozhat azonnali szívmegállást, hirtelen halált is !)

MENNYI KÁLIUMOT EHET EGY EGÉSZSÉGES FELNŐTT

1./ Mennyi kálium „túl kevés”?

Normálisan étkező egészséges embernél gyakorlatilag nem léphet fel káliumhiány. 24 órára is elegendő napi átlagban 0,6 gramm káliumot enni. Az egészséges veséjű embernél az orvosok is csak ennyi káliumot pótolnak az infúziós fiziológiás sóoldattal (Ringer-oldat), vagy orvosi káliumtablettákkal..

2./ Mennyi kálium „túl sok”?

Ha a keringő vérbe bármilyen úton 1 órán belül 1-2 grammnál több kálium jut be, vagy 24 óra alatt 11 grammnál több, az veszedelmes kálium túladagolási mérgezést (hyperkalaemia-t) okozhat.

3./ Melyek a kálium túladagolás közvetlen mérgezési tünetei?

Egészséges embernek is romlik a szívműködése, ha 24 óra alatt megeszik összesen 3-4 grammnál több káliumot. További mérgező hatásai is lehetnek, mint például az ideg-izomtevékenység gátlása, általános izomgyengeség, a szív ritmuszavara, szívkamrafal remegés, halálos szívmegállás.

4./ Észrevehető-e az ismételt kisebb fokú kálium-túladagolás?

Nem, mert a túladagolt kálium kábítószerként hat az agyra, s a pusztuló vese kálium vesztése egyre nő, amitől elmúlik a mérgezést jelző kezdeti rosszullét, vagyis ember és állat is rászoktatható a mérgezően sok kálium fogyasztására. Egy liter Coca-Cola-ban 1,5 gramm a kálium! Mérgező a Sale Marino, Vivega, Sara Lee MSz sók 40- 50%-os kálisó tartalma is; nagy káliumtartalmú a szója, burgonya, paradicsom, banán; s sok nyers-zöldség és leve, s a búzafű és leve is.

5./ Melyek az ismétlődő kálium túladagolás további hatásai?

Lerövidíti az életet a következők miatt is: Sejttorzulást okoz. A sejt burkolatán (sejtmembrán) behatolnak a baktériumok és a vírusok. Akadályozza a kalcium és a magnézium és a mikroelemek beépülését a sejtekbe, s emiatt fiatalkorban is csontlágyulás és csontritkulás alakulhat ki. Rákkeltő nitrozaminok dúsulhatnak fel a szervezetben. A gazdasági állatok szaporodó képességét is veszélyezteti, ha nő az ételük kálium tartalma, s a fiatal embereket is ivartalaníthatja. Ún. „kálium-vesztő” vese alakul ki fokozatosan, ha ismétlődik a kálium túladagolás. Ember, állat kipusztul néhány (4-5) nemzedék ideje alatt.

6/ Mekkora egy magyar lakos átlagos kálium fogyasztása?

Naponta 2-8 gramm, átlagban 3,5 gramm. (A kálisóval műtrágyázás, 44 év óta történik.)

7/ Mennyi kálium fogyasztható?

Étkezéseként nem több, mint 0,6 grammnyi, 24 órán belül 0,6-2 grammnyi. Egy nap alatt 3-4 gramm káliumnál többet enni már kifejezetten veszélyes!

(Tejfalussy András)

- aki teheti, töltse le: http://docler.hu/video/187866

A Népszabadságban jelent meg a következő cikk, címe: A “komisz” só, melyre fentebb Tejfalussy úr is utalt s melyet azóta eltávolítottak a Népszabadság weboldaláról, a Google azonban még tárolja – szerencsére, – itt megtalálható: http://74.125.39.104/search?q=cache:QpPdsBhhicwJ:nol.hu/cikk-proxy/86936/+A+komisz+s%C3%B3&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu

A biztonság kedvéért idemásolom….

“A komisz só“

(Népszabadság • Jelinek Mária   • 2002. november 15)

“A sónak manapság rossz lett az imázsa. Az orvosok és egészségvédők óva intenek: aki túl sok sót fogyaszt, megrövidíti életét. Rossz hírnevét a só annak köszönheti, hogy megemeli a vérnyomást, csökkenti a várható élettartamot.

A magas vérnyomás megelőzésére sószegény étrendet ajánlanak. Elegendő lenne napi 0,5-1 gramm só, ennek azonban többszörösét fogyasztjuk. Pedig a só sokáig gyógyszernek számított. Vérszegénység, erőtlenség, fejfájás és migrén orvoslására szolgált. Sós vizet adtak a légutak megbetegedésekor, emésztési panaszok, reumafájdalmak esetén. Gyerekkorunkból emlékezhetünk a forró sóval töltött zacskóra, amit a fülünkre tettek.

De mitől lett “komisz” a só? Az első tanulmányt Lewis Dahl írta, melyben kimutatta, hogy a patkányok vérnyomása emelkedik, ha erősen sózott eledelt kapnak. A kísérlethez használt só azonban annyi volt, hogy egy embernek naponta fél kilót kellene ennie, hogy ugyanakkora dózist vegyen magához. Egy másik kísérletben a világ minden részéről vizsgáltak embereket, az adatok feldolgozása meglepő eredményt hozott. A vérnyomás csökken, ha növekszik a sóbevitel. A legtöbb sót fogyasztó népcsoportnak (napi 14 gramm) nem volt magasabb vérnyomása, mint azoknak, akik csak 6 grammot ettek. Négy csoport viszont teljesen kilógott a sorból: jóformán nem ettek sót, és a magas vérnyomást is alig ismerték. Amikor az ő értékeiket is hozzáadták a többiekéhez, csak akkor kapták meg az elvárt értéket. A tudósoknak több rendellenesség is feltűnt, ezért kérték az eredeti adatokat, de hiába. Ehelyett a szerzők újra feldolgozták azokat, új módszerekkel. Az eredmény: a só hatása a vérnyomásra negatívabb, mint gondolták valaha. Egy német kritikus “adatmasszírozásnak” hívja ezt a módszert.

Rehabilitálják-e valaha vajon a sót? Az amerikai Science szaklap nemrég szemrehányásokat tett a só elleni kampány aktivistáinak. De a lapok tovább publikálják a só-fogyasztás és vérnyomás közötti összefüggés eredményeit. Más tanulmányok is megmutatták, hogy a sószegény étrend nem csökkenti a vérnyomást. Azt is kimutatták, hogy a sóbevitel korlátozása növeli az elhalálozást, és elősegíti a szív- és keringési betegségeket.”

Amerikában nagy port kavart 2004-ben az az ügy, amikor a Sótermelők Szövetségének Kutatóintézetéből előkerültek elhallgatott kutatási eredmények. De volt más is, a Skót Szív vizsgálat: 10.000 embert vizsgáltak 7 éven keresztül, és váratlan eredményre jutottak. A SÓ FOGYASZTÁS VÉDŐ FAKTORNAK BIZONYULT! Azaz minél kevesebb sót fogyasztott valaki, annál halandóbb volt. Külön elemezték a szív- és érrendszeri betegségeket, az eredmény: a csökkent só-fogyasztás fokozta a szívhalálozást. Aztán jöttek a finnek, (náluk extrém magas a só-fogyasztás). Vizsgálati eredményeikkel igazolták, hogy az elhízottság és nem a só-fogyasztás fokozta a halandóságot! 1993-ban az Amerikai Szülészek és Nőgyógyászok Kollégiuma nem javasolta a só csökkentést, mert veszélyesnek ítélte! A magzat olyan anyagokat termel, ami megemeli a vérnyomást, hogy több oxigénhez, tápanyagoz jusson. Ha az anya válaszként lecsökkenti a só-fogyasztást, lényeges vérnyomás csökkenés nem várható, viszont szervezetét megfosztja a nátriumtól, ami az egyensúly felborulásával járhat.

Általánosságban elmondható, hogy a szervezetünkre nézve számos következménye lehet a só csökkentésének, a megfelelő mennyiségű só fogyasztásának pedig egészség-védő hatása van.

A sóról való lebeszélésnek szándékossága nyilvánvaló és feltételezhető politikai indíttatása is. Mindezekről a fentebb belinkelt weboldalakon lehet tájékozódni.

Szendi Gábor elemzéseiből képet kapunk arról is, hogyan születnek és maradnak fenn orvostudományi mítoszok üzleti es politikai okokból. (http://www.tenyek-tevhitek.hu/)

S végül még egy őrület, aminek a divatját most éljük….

A “LUGOSÍTÁS”-AGYRÉM ÉS A VALÓSÁG

A tartósan alacsony nátriumszint a vérben (140 mmol/l alatti) a sav-bázis egyensúly könnyű kibillenését is lehetővé teszi.

A szervezetünkben a sav-lúg egyensúly (hasonlóképpen a testhőmérséklethez) precízen szabályozott – 7,35 és 7,45 pH között. Ha e tartománytól eltér a szervezet pH-ja, (akár alacsonyabb azaz savas, vagy akár magasabb, lúgos pH-értékek felé,) akkor beszélünk kibillent sav-bázis egyensúlyról.

Az általános definíció szerint, a kibillent sav-lúg egyensúly számos betegség okozója. Valójában azonban ez a megfogalmazás (is) csak féligazság!

A szervezet mindenáron törekszik az egyensúly fönntartására, ami az ú.n. pufferrendszerek által biztosított. Pontosan ezért, normális körülmények között, semmi szükség nincsen még külön “lúgosító programra” is!

Az egyensúlyt a vér pufferrendszere, a tüdő és a vese reguláló mechanizmusa tartja fönn. (A pontos működés külön menüpontban olvasható, itt csak a vér-pufferről van szó.)

Az élelemmel bekerülő savak azonnali semlegesítésére a szervezetünk ún. szabad bázisokat használ. Abban az esetben ha ez a folyamat hosszan fennáll, csökken a vér pufferkapacitása, majd azután eltolódik a nátrium-kálium arány. Viszont ez fordítva is igaz! Vagyis ha eltolódik a nátrium-kálium arány, akkor csökken a vér pufferkapacitása is!

Ha a vér nátriumszintje tartósan alacsonyabb a normálisnál, amiatt fölborul a nátrium-kálium arány és kisebb lesz a vér pufferkapacitása is. (Emlékeztetőül: A nátrium megfelelő vérszintje 140 és 144 mmol/l között van, a káliumé 4,5-5,0 mmol/l. A Na-K normális aránya 30:1.)

Ha a Na-K arány eltolódik, akkor a szervezet megbetegszik. Ezt megsínyli a szervezet sav-lúg egyensúlyt szabályozó rendszere is; könnye(bbe)n fölborul illetve előbb billen ki a helyes tartományból, (általában) savassá válik.

A népet a “lúgosítással” is félrevezetik. A vér tartósan alacsony nátriumszintje a sóról való folyamatos lebeszélés következménye. A helyzetet tovább rontja, hogy a szervezet káliumigényét meg nagyobbnak hazudják.

NEM “LUGOSÍTANI” KELL, HANEM ELLÁTNI A TESTÜNKET A LÉTFONTOSSÁGÚ TÁPANYAGOKKAL, AZON BELÜL NÁTRIUMKLORIDDAL(!) annak érdekében hogy a szervezetünk folyamatai maradéktalanul végbemehessenek, ne szenvedjenek csorbát.

(Forrás: Szennai László)